A Fitoterápia
.
Mi a fitoterápia, hogyan dolgozik a fitoterapeuta természetgyógyász?
.
A gyógynövényekkel történő gyógyítás a legősibb terápiás módszer a világon. A mai nyugati fitoterápia tartalmazza egyrészt a modern orvoslás módszereit pl.: anamnézis felvétele, terápiás terv készítése, a terápia vezetése és zárása. Másrészt tartalmazza egyéb természetgyógyászati módszerek pl.: apiterápia (méhészeti termékek), fűszernövények, illóolajok, tápláléknövények alkalmazását.
.
A fitoterápia szemlélete holisztikus, tehát a test, a lélek és a tudat egészségére, annak megőrzésére, fejlesztésére hat, illetve betegség esetén, a helyreállításán dolgozik.
.
A fitoterápia magában foglalja a betegek gyógynövényekkel vagy gyógynövénykészítményekkel (gyógyhatású anyagok) történő kiegészítő kezelését. Az alkalmazónak ismernie kell a növények fő hatóanyagait, azok hatását a szervezetre, a növények hatástani, illetve terápiás besorolását, alkalmazásuk módját, helyét és értékét a terápiás rendszerben.
.
.
A természetgyógyászati szakágak közül a legelfogadottabb, a legegzaktabb. Közvetlen kapcsolata a nyugati orvosi irányzatokkal vitathatatlan, a modern gyógyszerészet alapját képezi. Segítségével komplex, fitoterápiás kezelések, kezelési programok állíthatóak össze pontos diagnózis és kimerítő anamnézis esetén. Az egyénre szabott gyógynövény-receptúra összeállításával hatékonyan kezelhetők bizonyos betegségek, de megelőzésre, az általános állapot javítására és közérzetjavításra is kiváló.
.
A fitoterápia növényi részek és a belőlük előállított készítmények gyógyászati felhasználásán alapszik, tapasztalati elveken alapuló és folyamatosan fejlődő tudomány. Története egyidős az emberiség történetével. A növény az ember számára eleinte táplálékul, később pedig gyógyszeréül is szolgált. Az orvoslás történelmi fejlődése során a gyógynövények képezték a gyógyszeres kezelés alapját.
.
A legrégebbi emlékek Kína, India, az ókori Babilon és Egyiptom területéről származnak. Kínában már ie.27 században ismerték a fokhagymát, rebarbarát és sok ma is használt növény gyógyító hatását, de innen származnak fűszereink jó része is, mint pl. a fahéj, gyömbér, bors. A babiloniak fedezték fel a cékla, zsázsa és a gabona csíra jótékony hatását. Egyiptomban pedig számos kőbe vésett ábra, dombormű maradt fenn a piramisokban ahol jól felismerhetők a használt növények. Az Ebers-féle papirusztekercs mintegy 876 féle gyógykészítményt sorol fel, az ott található növények egyharmadát ma is használjuk. A klasszikus görög- római kultúra orvosai Hippokratész, Galenusz már rendszerezték a gyógynövények ismeretét, gyógyszerként való felhasználását, Dioszkoridész pedig megírta Európa első gyógynövény jegyzékét “Materia Medica” címen, amely 1500 évig alapműnek számított a gyógyításban. Művében szerepel a galagonya, mustár, ezerjófű. A római birodalom bukása után a kolostorokban élt tovább a gyógyítás tudománya, szerzetesek, apácák foglalkoztak a gyógyteák készítésével, itt születtek a mai gyomorkeserűk előfutárai is.
.
.
Hazánkban Pannonhalmára vezethető vissza a kolostori gyógyítás. Az első magyarnyelvű füveskönyv pedig, a 16.sz.-ban jelent meg “Herbária” címmel Méliusz Juhász Péter írásában.
.
Régen nálunk is minden falunak volt egy füvesasszonya, aki gondoskodott arról, hogy a honi gyógyfüvek ismerete, a felhasználás és az alkalmazás módjai, a tudás ne vesszen el. Szerepük akkor kezdett megváltozni, amikor a 19. század derekán a természetben nem létező anyagokat vezettek be a gyógyászatba. Elterjedtek a szintetikus készítmények, amelyek megjelenésével párhuzamosan azonban egyre gyakoribbá váltak a nem kívánt mellékhatások, ezért a 70-es évektől kezdve ismét növekszik a természetből származó gyógyszerek jelentősége.
.
.
Ma már hazánkban mintegy 530 féle gyógynővényt használunk. A fitoterápia korszerű lehetőségei az alkalmazott természettudományok, a kísérleti és a klinikai orvostudomány módszerein alapulnak. A tudósok felfedezték, mennyi értékes összetevő található bennük. A gyógynövényekben koncentrált formában fordulnak elő a másodlagos növényi anyagcseretermékek (mint például a bioflavonoidok, cserzőanyagok és az illóolajok), amelyek sokféle betegségre természetes gyógyírként hatnak pl. légúti, húgyuti, emésztőrendszeri, nőgyógyászati problémáknál, szív és érrendszeri megbetegedéseknél, cukorbaj, magas vérnyomás sikerrel alkalmazható más természetes gyógymóddal összekötve.
.
.
Fontos azonban tudnunk, hogy a gyógynövények nem “csodaszerek”, csak helyes indokkal és helyes módszerrel alkalmazva gyógyítanak. Szakszerűtlen használatuk különböző problémákhoz vezethet. Egyes gyógynövények együtt adása pl. fokozhatja, illetve kiolthatja egymás hatását, ezért szakértő közreműködése szükséges. A fitoterapeuta a tünetek ismeretében és az okok felkutatásával személyre szabottan választja ki a legmegfelelőbb növényeket, ezekből állítja össze a keveréket.
.
A mai modern ember felismerte, hogy nem a szintetikus gyógyszerekkel, kémiai hatóanyagokkal tudja megőrizni egészségét, immunbiológiai felkészültségét, elkerülni az úgynevezett civilizációs betegségeket, hanem a növények segítségével!
.
.
Fitoterapeuta szakértőként a betegség elkerüléséhez, a gyógyuláshoz, de a gyógyuláshoz elengedhetetlen pozitív gondolkodásmód kialakításához is, hatékony segítséget nyújtok.
Vércsepp Analízis
Vérünk olyan, mint az élő folyó. Oxigént, tápanyagokat és más, életfontosságú anyagokat szállít a sejtekhez, a felesleget, felhasználhatatlan vagy káros anyagokat pedig onnan elhordja. A vér az egészség és a betegség hírnöke, gyakran már azelőtt jelzi, hogy valami nem stimmel, mielőtt a baj megjelenne.
.
.
Teljes vérállományunk percenként végighalad egész testünkön. Egy vörösvértest a szívből a lábujjunk hegyéig 15 másodperc alatt ér el. Vérünk sok fontos információt hordoz testünk egyik pontjából a másikhoz. A sötét mezős mikroszkóppal végzett diagnosztika az élő vér minőségi vizsgálatát teszi lehetővé ezerszeres nagyítás mellett.
Fertőzési Góckutatás
Computeres góckutatás, ellenőrzött és irányított méregtelenítés
Az állapotfelmérés során a bioelektromos elven működő mérőműszerünkkel és egy hozzá tartozó számítógépes program segítségével mérjük az egyes szervek, szervrendszerek toxin terhelését (élő és élettelen toxinok).
.
.
A kb. 60 perces felmérés teljesen fájdalommentes. A mérés során információt kapunk a különböző szervek, szervrendszerek állapotáról: az immunrendszer működéséről, a különböző szervek toxin terheléséről, az egyes szervkörökben lévő mikrobális gócok jelenlétéről, a különböző kórokozókról (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták), az élettelen toxinokról (nehézfém, oltóanyag, atibiotikum, vegyi anyag, radioaktív elemek, pszichés toxinok: stressz és érzelem, anyagcsere toxinok: kazein, mucin, purin, glutén), vitaminokról és ásványi anyagokról, enzimekről, hormonokról, stb..
A mérőműszer képességeit kihasználva mérni tudjuk a különböző problémák kezelésére az önnek személy szerint legalkalmasabb készítményeket is.
DNS
A Hermetikus spirál, mely a DNS kettős spirálja körbe-körbe járva ismétlődik, de folyamatosan magasabb minőségben jelenik meg, vagyis fejlődik.
A DNS spirál vezeti az áramot, és van mágneses mezeje. A DNS molekulák kommunikálnak egymással. Mágneses mezejük a Föld mágneses mezőjére (mágnesrács) hasonlít. Ez a rács folyamatosan változik, és egyedi kóddal lenyomatot képez a születő ember DNS mezőjében.
Fórum
Szervezetünk szennyvízcsatornája
A nyirokrendszer
„ szervezetünk szennyvízcsatornája „
A nyirokrendszer működése az egyik legösszetettebb élettani folyamat.
A nyirokrendszer a szervezet immunitásának biztosítása mellett, számos egyéb funkciót is ellát.
Nyirokkeringés fenntartása, és immunitás
.
A nyirokrendszer a test egészét behálózó nyirokerek és csatornák hálózatából, nyirokcsomókból és nyirokszervekből áll. Fő funkciója a nyiroknedv keringésének biztosítása. A nyiroknedv egy húslevesre emlékeztető, magas zsír- és fehérjetartalmú folyadék, amely a betolakodó mikroorganizmusokat és idegen testeket elpusztító limfocitákat tartalmaz. A nyirokrendszer szervei kiszűrik a nyiroknedvből a betolakodókat és meggátolják azok továbbterjedését. A nyirokrendszer tulajdonképpen a szervezet elsődleges védelmét biztosítja a fertőzésekkel szemben.
.
Folyadékháztartás
.
A vérkeringés folyamán, a kapillárisokon keresztül nagy mennyiségű folyadék szűrődik át a szövetekbe. Ez a szövetközti folyadék a teljes folyadéktartalom kb. 10%-a, és mivel számos alapvető fontosságú fehérjét tartalmaz, lényeges, hogy visszakerüljön a keringésbe. A nyirokrendszer a nyirokerekben összegyűjti ezt a folyadékot és visszajuttatja a keringési rendszerbe.
A nyirokrendszer legfontosabb szerepe a folyadékháztartás egyensúlyának biztosítása. A nyirokerek falainak áteresztőképessége sokkal nagyobb, mint a vérereké, így könnyen összegyűjtik a folyadéktöbbletet, majd a nyirokcsomók és nyirokszervek segítségével átszűrt folyadék visszakerül a vérbe. Az átszűrés azért fontos, hogy a nagy molekulasúlyú anyagok, mint például a fehérjék, ne kerülhessenek közvetlenül a vérbe. Ha nem lenne nyirokrendszer, akkor a szövet közti folyadék felszaporodása miatt, testszerte ödémás állapot jönne létre
.
Emésztés
.
A vékonybél nyálkahártyájában található nyirokerek biztosítják a zsírok és zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Miután a nyirokrendszer felelős a zsírok szervezetbe történő beépüléséért, ezért a felszívódást érintő zavar súlyos alultápláltsághoz vezethet. A nyirokrendszer működése segít megelőzni a „rossz” zsírok felhalmozódása miatt létrejövő elhízást is.
.
Kiválasztás
A nyirokrendszer eltávolítja a különböző bomlástermékeket a szervezetből, ezáltal közreműködik a szervezet salakanyagainak kiválasztásában.
.
Tápanyagszállítás
.
A nyirokrendszer a vérkeringéssel szoros együttműködésben számos alapvető fontosságú tápanyag szállítását biztosítja. A nyirokrendszer a tápanyagok mellett hormonokat is szállít a sejtekhez.
1. Mit értünk a nyirok alatt? Mi a nyirok szerepe?
A nyirok egy húslevesszerű, nagy sejt, zsír- és fehérjetartalmú folyadék, melyet a nyirokrendszer szállít. Úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szövetekhez szállított folyadék nem teljes, csak 90 %-át szállítja el a visszérrendszer, s emiatt a szövetek között rekedt, az eredeti mennyiség 10%-át kitevő folyadéktömeget a nyirokrendszernek kell többszörös átkapcsolódáson és szűrésen keresztül újra a vénás rendszerbe szállítani. Naponta körülbelül 3-4 l nyirok keletkezik és szállítódik.
2. Mi a nyirokér?
A nyirok-kapillárisok a szövetközti térben elhelyezkedő, 0,1-100 mm átmérőjű, kesztyűujjszerű vak járatokkal kezdődő csőhálózatok. Innen a nyirok – más néven limfa - fokozatosan nagyobb nyirokerekbe szedődik össze. Ezeket billentyűk teszik szakaszossá és biztosítják a nyirok egyirányú áramlását. A még nyirokcsomón át nem ment szűrletet hívjuk perifériás nyiroknak. Az erek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomó felé vezető eret odavezető, a nyirokcsomó kapuján kilépőt, elvezető nyirokérnek nevezzük. A perifériás gyűjtőterületről összeszedődő nyirok útjába kerülő első nyirokcsomókat hívjuk elsődleges, regionális nyirokcsomóknak, az innen elvezetett folyadékot pedig centrális nyiroknak. Innen a nyirok elvezetődik a másodlagos, harmadlagos, sőt negyedleges regionális nyirokcsomókba is. A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, - mennyiségileg jelentősebb - részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül. A nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik: a szövetekben uralkodó nyomás, a nyirokerek ritmikus összehúzódása, a vázizmok működése (izompumpa), a nyirokerekben levő billentyűk, a nagyvénák szívóhatása (negatív mellűri nyomás), a verőerek pulzálása, a nyirokereket rögzítésére szolgáló rostok, ill. idegi és hormonális hatások.
3. Mi a nyirokrendszer? Hogyan működik, milyen működési zavarai lehetnek?
A nyirokrendszer elemei a nyirokerek és a nyirokcsomók. A nyirokrendszer a hajszálereken keresztül kilépő, a szövetek táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy 1/10 részét szállítja el. Fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása (a szervezet kukás autója :-)), de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban is.
A nyirokrendszer működési zavara érintheti vagy a nyirokereket, vagy a nyirokcsomókat, de előfordul, hogy mindkettőt. A működési zavar esetén a nyirok szállítása szenved zavart, melynek hatására a nyirok felszaporodik a szövetek közötti térben. Ez kezdetben ujjbenyomatot tartó duzzanatot okoz. Később, kezeletlen állapotban a nyirok magas fehérje- és zsírtartalma miatt a szabad folyadék felszaporodása mellett kifejezett kötőszövet-képződés alakul ki. Ekkor az ödéma az ujjbenyomatot nem vagy csak kevéssé tartja. A nyirokkeringés zavara létrejöhet akkor, ha túl nagy a nyirok kínálata, és ekkor a nyirokerek a túlterheltséget csak egy ideig tudják elviselni, később kapacitásuk kimerül. Ez a dinamikus elégtelenség, míg mechanikus működési zavarról akkor beszélünk, amikor a nyirokerek vagy nyirokcsomók olyan módon sérülnek, hogy nem tudják a tőlük távolabb lévő területekről a nyirkot elszállítani.
A nyirokrendszer működési zavarainak egy másik fajta csoportosítása a következő:
A nyiroködémák mintegy 10%-a genetikai okok miatt alakul ki. Ekkor nem alakulnak ki megfelelő nyirokerek, melyek szállítóképessége csökkent. Ez vezet a nyirokfolyadék felszaporodásához. A veleszületett tényezőkön alapuló nyiroködémát elsődleges nyiroködémának nevezzük.
A nyiroködémák nagyobbik csoportját a szerzett tényezőkön alapuló duzzanatok alkotják. Ezek okai:
1. Visszerek keringési zavarai (elsősorban a nem megfelelően kezelt esetekben) és a legsúlyosabb esetben, a lábszárfekély kialakításában is részt vesz
2. Orbánc (a bőrön gyorsan terjedő, lángnyelvszerű pírral járó bakteriális fertőzés, ami sajnos a nyirokerek súlyos és tartós károsodását okozza)
3. Sérülések, műtéti beavatkozások (Ne lepődjön meg senki, ha visszérműtéte után tartós duzzanata alakul ki!)
4. Daganatok kezelése kapcsán (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). Ezek a beavatkozások mind-mind roncsolhatják a nyirokrendszert. Egyik leggyakoribb megjelenése a rosszindulatú emlődaganatok kezelése kapcsán alakul ki.
4. Mi a nyirokcsomó?
A nyirokcsomó borsónyi-babnyi szerv, amely a nyirokrendszer része és az emberi szervezetben átlagosan 460 található belőle. A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.
5. Mitől lesz duzzadt egy nyirokcsomó?
Alapvetően a következő okok játszanak szerepet:
- Rövid vagy hosszantartó gyulladások. Előbbi esetben általában hirtelen duzzad meg egy nyirokcsomó, és tapintásra fájdalmassá válik, míg az utóbbi esetén a nyirokcsomó kötőszövetesen átalakulhat és tartósan duzzadttá, tömötté válik, de a nagysága lényegesen nem nő.
- A gyulladások esetén a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések kitüntetett szereppel bírnak, de lehet a gyulladás immunológiai eredetű vagy csomóképződéssel járó betegségek megjelenése.
- Nyirokszervekből kiinduló daganatok esetén egészen nagy konglomerátum-szerű képletek is kialakulhatnak.
- Daganatos áttétek esetén a nyirokcsomó leggyakrabban fokozatosan növekszik. A tapintás is közelebb viheti a szakembert a diagnózishoz, de legcélszerűbb valamilyen képalkotó eljárást, ill. természetesen citológiai vagy szövettani vizsgálatot kérni a felmerült gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához.
6. Észrevehetjük-e magunkon a nyiroködéma jeleit? Hol, mit vizsgáljunk magunkon?
A nyiroködéma jellemzői:
1. Kezdetben ujjbenyomatot tartó ödéma, amely később átalakul ujjbenyomatot alig vagy nem tartó duzzanattá.
2. A kézfejek és a lábfejek cipószerű duzzanata
3. A duzzadt végtagi részek között mély, ún. csecsemőráncok alakulnak ki.
4. A végtagok bőre általában száraz.
5. A lábszárakon súlyos keringési zavarokban gombaszerű kitüremkedések is kialakulhatnak.
6. Az ujjak között gyakoribbak lehetnek a gombás és bakteriális fertőzések.
7. Előrehaladott stádiumban az ujjak profilja négyzet alakúvá válhat.
8. A végtagokon mért bőrredő vastagság egyre szélesebb lehet.
9. Alsó végtagi érintettség esetén a nyiroködémában szenvedő egyre kevésbé találja meg a bokáját azért, mert az ödéma teljesen elfedi.
A nyiroködéma szövődményei
1. Nehéz végtagi érzés
2. Zsibbadás
3. Fájdalom
4. Ízületi mozgáskorlátozottság
5. Gyakoribbak a fertőzések az érintett végtagon (mind a baktériumok, mind pedig gombák sajnos gyorsabban és erőteljesebben támadják és telepítik be a nyiroködémás lábakat és karokat)
6. Mélyvénás trombózis gyakrabban alakulhat ki!!!
7. Vannak-e veszélyeztetett életszakaszok a nyirokrendszer szempontjából?
Veleszületett hajlam esetén akár csecsemőkorban kifejlődhet a nyiroködéma, de leggyakrabban a 2. és 3. évtizedben alakul ki. A szerzett tényezőkön alapuló nyiroködéma bármikor kialakulhat.
8. Mi az a nyiroködéma-mentesítés, a nyirokmasszázs, a nyirokdrenázs?
A nyiroködéma-mentesítés összetett kezelési folyamatát komplex fizioterápiás kezelésnek hívjuk, melynek szerkezete a következő: a kezelés magába foglalja a nyirokdrenázs kezelést és a végtagok térfogatcsökkenését fokozó és később megtartó, többrétegű szorító fáslizást, a megfelelő bőrápolást és a megfelelő mozgásokat. A komplex ödéma-csökkentő kezelésnek 2 szakasza van:
1. Korai vagy intenzív szak
Ebben az időszakban a cél a mobilis folyadékmennyiség eltávolítása az érintett végtagból. A kezelés egészségügyi intézményben benn fekvő vagy ambuláns, bejáró betegellátásként történhet. Magába foglalja a fizioterápiás kezelés minden elemét.
2. Késői vagy állapotfenntartó szak
Ez esetben a cél az akut szakaszban elért eredmény fenntartása speciális végtagharisnya viselésével (típusát, kompressziós fokozatát szakorvos határozza meg).
Indokolt lehet heti néhány (1-3) fenntartó kezelés a komplex ödéma csökkentő kezelésből.
Érdemes említést tenni a manuális nyirokdrenázsról, amelyet a dán Emil Vodder (1896-1986) és felesége Astrid Vodder fejlesztettek ki Franciaországban 1932 és 1936 között. Számos vizsgálatot végeztek a nyirokkeringéssel kapcsolatban és kidolgoztak egy olyan technikát, amely ritmikus manipulációkkal stimulálja a nyirok áramlását. Ezt a módszert „manuális nyirokdrenázs”-nak nevezték el. Fontos megemlíteni egy magyar vonatkozást is. A korábban említett komplex ödéma-csökkentő fizioterápiás kezelést a magyar származású, - Németországban, a világ leghíresebb nyiroködémásokat kezelő magánklinikáját alapító - Földi Mihály Professzor Úr és felesége Földiné Börcsök Etelka Professzor Asszony alkotta meg. Azt vallották, hogy a nyirokdrenázs kezelés önmagában nem elegendő, mindenképpen ötvözni kell a végtagok „szorító” pólyázásával.
A kezelés ellenjavallatai:
Abszolút ellenjavallatok:
- igazolt áttét
- nagy malignitású tumorok esetén az utókezeléstől számított 1 éven belül
- citosztatikus és sugárkezelés alatt
- súlyos neuropátiás végtag esetén
- súlyos érszűkület esetén
- akut asztma
- akut bakteriális vagy vírusos fertőzések
- akut szívproblémák
- akut vénás betegségek (mélyvénás trombózis, tromboflebitis)
Relatív ellenjavallatok:
- jóindulatú hasi tumorok
- hasi sérv
- bél anomáliák
- cardiális panaszok
- asthma bronchiale
- hipertónia
- hiperthireosis
- terhesség, menstruáció
- kismedencei gyulladások
- colitis ulcerosa
- fertőzéses, gyulladásos bőrelváltozások
- súlyos érszűkület
- neuropátiás végtag
- nem kooperáló beteg esetén.
9. Hogyan működik közre a nyirokrendszer a daganatos áttétek kialakulásában?
A nyirokrendszer szerepe a daganatos áttétek kialakulásában meglehetősen bonyolult és számos területét homály fedi. Az első fontos kérdés az, hogy a nyirokrendszer felé közvetített áttétek kialakulásában a más a daganatban eleve meglévő vagy pedig újonnan képződött nyirokerek játszanak szerepet. Mindkettőt leírják megfigyelések. Fej-nyak daganatoknál, pajzsmirigy rosszindulatú megbetegedéseinél és a bőr festékes rákjánál a daganaton belüli, míg más daganattípusoknál, így a méhnyak-rák esetén, a daganaton kívüli nyirokérképződést teszik felelőssé az áttétek kialakulásáért. A daganatok - és furcsa módon az őket beszűrő, elvileg a gazdaszervezet daganatellenes védekezését szolgáló falósejtek is - termelnek a nyirokér-fejlődést serkentő faktorokat. Előbbi magától értetődő, de az utóbbi azt mutatja, hogy sajnos a daganatellenes immunvédekezés nem szolgálja kizárólagosan a daganatsejt elpusztítását. Egy amerikai vizsgálat szerint prosztatarák esetén a nyirokér újdonképződés nem is szükséges a daganatok kialakulásáért. Egy igen friss közlemény azt taglalja, hogy emésztőszervi daganatoknál sincsen nyirokérképződés, hanem a daganatban a nagyfokú erezettség miatt a hajszálér falán kívülre jutott folyadékból és sejtekből kialakuló nyirok megpróbál utat törni magának és emiatt furcsa öblök és nyirokkal telt tócsák alakulnak ki magában a daganatban, amelyek azután rácsatlakoznak az elsődleges daganat körüli nyirokerekre is és magukkal visznek leszakadt daganatsejteket. Az eddigi ismereteket összefoglalva azt mondhatjuk, hogy még mindig további kutatások szükségesek az összetett folyamatok elemeinek tisztázásához, valamint a daganat típusa is meghatározhatja az áttétképzés mechanizmusát.
Nyirokrendszer Működése Szerintem
.
Nyirokmasszőr: Andi 20/3908806
